|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1 találat | lapozás: 1-1 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Köllõ Katalin 2011. június 17.Teljes mértékben közbenjárt az országáért...Könyv Mária román királynõ párizsi követjárásáról Koszta István Csíkszeredában élõ hadtörténész, újságíró Nem (csak) Erdély volt a tét címû könyvének második kötetét - Mária román királynõ párizsi követsége -1919, Kárpátia Stúdió, Budapest, 2011 - mutatták be szerdán délután a Minerva Mûvelõdési Egyesület Jókai/ Napoca utca 16. szám alatti székhának alagsori termében. Levelek, feljegyzések, levéltári okmányok, emlékiratok, naplórészletek Mária román királynõ 1919-es párizsi követjárásáról - ezt az alcímet adta mostani kötetének a szerzõ, a bevezetõ megírására pedig Borsi-Kálmán Béla budapesti történészt kérte fel, aki az est folyamán a kötet méltatását is vállalta. Az esemény házigazdája Köllõ Katalin, lapunk munkatársa volt. Alexandru Vaida-Voevod addig ismeretlen jelentéseit és levelezéseit tette közzé tavaly megjelent Nem (csak) Erdély volt a tét címû kötetében Koszta István, hasznos információkkal szolgálva az 1919-es párizsi békekonferencia körülményeirõl. Már akkor foglalkozott Mária román királynõ párizsi látogatásával, a téma pedig olyannyira felkeltette az érdeklõdését, hogy úgy döntött: mélyebbre ás ezzel kapcsolatban. - Ez a két könyv tulajdonképpen eddigi kutatásaimnak a mellékterméke: illetékességem az 1869-tõl 1918-ig terjedõ idõszakra, a magyar honvéd lovasság hadtörténetére vonatkozik. Ennek ellenére azonban képtelen voltam figyelmen kívül hagyni a párizsi békekonferenciát, hiszen ez az esemény minduntalan elõkerült a vizsgálódásaim során - hangsúlyozta Koszta. Elmondása szerint muszáj volt foglalkoznia a témával, s amiként a Nagy Magyarország Dokumentumok sorozat részeként megjelent kötetnek, úgy neki is az volt a célja, hogy a történelem kevéssé ismert mozzanatairól, vitákat kiváltó eseményeirõl, személyeirõl további egyedi információkat szolgáltasson az érdeklõdõk számára. Mozaikokból összerakni a történetet, hogy aztán az olvasó elé tegye azt, pótolva az eddig megjelent munkák hiányosságait is: jelen esetben Mária román királynõrõl, a brit Viktória királyné, valamint az orosz II. Sándor cár unokájáról, Nagy Románia megálmodójáról, aki a nagy múltú család leszármazottjaként hatalmas nemzetközi diplomáciai szereppel bírt, és sokak által csodált bölcsességgel rendelkezett. Koszta István minden olyan dokumentumot igyekezett elolvasni, amit a királynõ írt, továbbá azokat is, amelyek vele kapcsolatban napvilágot láttak, munkája során többek között Mária életrajzát és naplójegyzeteit is kézbe vette. - Az életmûvét úgy kell értékelni, hogy angolként cselekedett, magában hordozva azt a fajta céltudatosságot, amelyre az angol királyi ház tagjait nevelik, közben pedig teljes mértékben közbenjárt az országáért. Tudatában volt annak, hogy Nagy Romániát õ rajzolta be a világ térképére - magyarázta. Amikor a kötet ötlete megfogalmazódott, a szerzõ elektronikus postán kereste meg Borsi-Kálmán Bélát, arra kérve a budapesti történészt, írjon hozzá bevezetõt. Ebbõl végül kisesszé lett, amelyben Borsi-Kálmán arra biztatja az olvasót: Olvassák figyelemmel! Megéri. Hiszen fõszereplõje, Mária királynõ elsõ monográfusa, Mabel Potter Daggett (tudtán kívül Eminescu Esticsillagára hajazó) szavaival: >olyan tünemény volt, aki felkavarta és varázslatos géniuszával ámulatba ejtette a világot . FERENCZ ZSOLT Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
